#palota

A lakóház 1894-ben épült Staerk Sándor okleveles építőmérnök tervei alapján. Az építtető Liebner Józsefné. Az építési engedélyezési terveket Heberhaus helyettes alpolgármester 1893. július 18-án hagyta jóvá. Az egykori Scitovszky téren álló, négyszintes épület historizáló eklektikus stílusban épült, a mai Lőrinc pap tér egyik meghatározó saroképülete. Egykor a földszinten vendéglőhelyiség, az emeleteken bérlakások voltak.

Zichy Nándor gróf és felesége gróf Zichy Lívia (1840–1913) palotája a Lőrinc pap tér 2. szám alatt 1899-ben készült el, Havel Lipót építőmester kivitelezésével. Az eklektikus stílusú épület magán hordozza a gazdagság jegyeit. Zichy Nándor grófné Zichy Lívia grófnő a jótékonyságáról és nemeslelkűségéről ismert királyi palotahölgy volt. Az udvarról kocsiszínek nyíltak a Krúdy utcai oldalon, az udvari oldalon istálló volt felette szénapadlással.

A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után, az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára, mint Fővárosi Könyvtár.  Tervező: Pucher József  Kivitelezés: 1887-1890

A palotát Károlyi Lajos gróf megbízásából Ybl Miklós tervezte 1863-ban. Az épületet 1921–1944 között az Olasz Királyság követsége bérelte a Károlyi-családtól. 1944-ben teljesen kiégett, a háború után a Bizományi Áruház raktáraként üzemelt. Az épületet 1966-ban kapta meg a Magyar Rádió, és a régi tervek alapján részlegesen helyreállíttatta, azonban mára igen lepusztult állapotba került.  A Rádiómúzeum, az Irattár, a Reklámiroda és az Informatika elhelyezését szolgálta, ma üres. Forrás: egykor.hu

Az Esterházy-palotát Baumgarten Antal tervezte 1871-ben. Egyemeletes, eklektikus épület,  kiugró szemöldökpárkányú hat ablakkal, oszlopos főkapuval, konzoldíszes főpárkánnyal. 1946-ban köztársasági elnöki  rezidenciává tették, 1950-ben kapta meg az épületet a Magyar Rádió, és elsősorban 144 négyzetméteres márványtermét használta hangversenyek céljára. A hetvenes évektől a Rádiókabaré felvételeit és sok zenei előadást rögzítettek itt, a kilencvenes évektől a havonta megrendezett ingyenes koncerteket is befogadta.

A palotát korának egyik legjelentősebb építésze, Ybl Miklós tervezte 1862-65-ben. Megbízója és egyben az épület névadója II. Gróf Festetics György, az Andrássy-kormány egyik minisztere volt. Az Andrássy Egyetem 2003 augusztusában költözött új otthonába, a felújított Festetics Palotába. A reprezentatív épület műemlékvédelem alatt áll és a magyar állam elidegeníthetetlen tulajdona. Az épület a Pollack Mihály téren található, a Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió épületei között.

Egy 1874 szeptemberében kelt szerződéssel vette meg Ádám Károly és neje, Aigner Matild a mai Bródy Sándor utca 4. szám alatti, akkor még üres telket. Az újonnan megvett házhelyre a következő év tavaszán, 1875 áprilisában nyújtották be az építésiengedély-kérelmet, amelyet a tanács néhány héttel később el is fogadott. Az épület terveinek elkészítésével a család az akkori idők egyik legkedveltebb építőmesterét, Weber Antalt (1823–1889) bízta meg. Forrás és további részletek: prusi.blog.hu

1873, Skalnitzky Antal