#intézmény

Az Üllői úti szárny az 1870-es években épült, eredeti funkciója szerint bérháznak. A századfordulón került az evangélikus egyház tulajdonába. Francsek Imre építész tervei alapján 1906-ban készült el a Szentkirályi utcai rész, hogy helyet adjon a központi irodának, lakásoknak, illetve a templomnak, levéltárnak, könyvtárnak – amely a könyvekkel, berendezésekkel együtt Podmaniczky-Degenfeld család kiskartali kastélyából adományként került ide 1929-ben. 

A palotát Wenckheim Frigyes gróf építtette, mégpedig a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére. 1927-ben, a gróf halála után, az örökösök a fővárosnak adták el az épületet. A négy évig tartó átalakítást követően 1931-ben nyitotta meg ismét kapuit a nyilvánosság számára, mint Fővárosi Könyvtár.  Tervező: Pucher József  Kivitelezés: 1887-1890

Az Esterházy-palotát Baumgarten Antal tervezte 1871-ben. Egyemeletes, eklektikus épület,  kiugró szemöldökpárkányú hat ablakkal, oszlopos főkapuval, konzoldíszes főpárkánnyal. 1946-ban köztársasági elnöki  rezidenciává tették, 1950-ben kapta meg az épületet a Magyar Rádió, és elsősorban 144 négyzetméteres márványtermét használta hangversenyek céljára. A hetvenes évektől a Rádiókabaré felvételeit és sok zenei előadást rögzítettek itt, a kilencvenes évektől a havonta megrendezett ingyenes koncerteket is befogadta.

A palotát korának egyik legjelentősebb építésze, Ybl Miklós tervezte 1862-65-ben. Megbízója és egyben az épület névadója II. Gróf Festetics György, az Andrássy-kormány egyik minisztere volt. Az Andrássy Egyetem 2003 augusztusában költözött új otthonába, a felújított Festetics Palotába. A reprezentatív épület műemlékvédelem alatt áll és a magyar állam elidegeníthetetlen tulajdona. Az épület a Pollack Mihály téren található, a Nemzeti Múzeum és a Magyar Rádió épületei között.

A Magyar Nemzeti Múzeum gyarapodása mellett a 19. század első harmadában egy méltó hajlék felépítése is nemzeti üggyé vált. Végül a Múzeum új, önálló épületére az 1836. évi 37. törvénycikk biztosította a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának szobordíszeit Rafael Monti müncheni szobrász készítette.  https://mnm.hu/hu/muzeumtortenet  

Egyesületünk az 1953-ban alapított Természet- és Társadalomtudományi Társulat  (1958-tól: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat – TIT) budapesti szervezetének jogutódja, egyben szellemi örököse az 1841-ben Bugát Pál orvosprofesszor kezdeményezésére megalakult Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. Szervezetünk 1991-ben Budapesti Ismeretterjesztő Társulat néven önálló jogi személlyé –egyesületté – vált; alapító tagja az immár országos szövetségeként újjáalakult TIT-nek.

 

A Párbeszéd Háza a jezsuiták budapesti lelkiségi és kulturális központja.  https://jezsuita.hu/parbeszed-haza/

A H13 egy Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ. Legfőbb célkitűzése a kerületben megforduló diákok kulturális-, szellemi- és szabadidős színterének megvalósítása.  http://www.h13.hu/

https://www.szakkollegium.sjc.hu/

A házba 2006. februárjában költöztek a Rajk László Szakkollégium hallgatói. Ezt az intézményt 1970-ben a Corvinus Egyetem diákjai hozták létre. http://rajk.eu A ház története